Segítséget kérek egy kutyacsaládnak, valamint egy rossz ember ellen…
Múlt héten kértek meg a Családsegítőtől, hogy menjek el egy családhoz, Szennára, akik nem tudják etetni a befogadott kutyájukat, aki időközben szaporodott is. Nagy nehezen megszerveztem a fuvart, az ötméteres hóban, és két nagy zsák kajával nekivágtam Szennának. A megadott címre egyedül mentem be. Először egy véznácska, vidámkodó kis bohóc-kölyökkutya szaladt elém, majd néhány, mélynyomorban élő romagyerek. Bent mulatoztak, hangoskodtak, de mikor megtudták jövetelem okát, készségesek lettek. Megmutatták sorra az ebeket, három soványka, gilisztás, fakó kiskölyök van, de nagyon aranyosak, játékosak, bújtak hozzám, ugráltak, vidámkodtak. Előkerült egy fiatal, kb. 7-8 hónapos, nyúlánk fiú kutyus, ő is kedves, bújós. Az előző alomból való. Aztán megmutatták az anyakutyát is, aki bent feküdt a hátsó pincében. És itt jön a képbe egy rossz ember, egy gonosz valaki, aki valós vagy vélt problémáiért a semmiről sem tehető, amúgy is rosszul élő kutyákat bünteti. A fiú kutyusnak meglőtte a lábát, ő erősen sántít. Az anyakutyusra pedig- aki amúgy végtelenül szelíd, erdélyi kopó szerű- ráuszította a pitbullját, az pedig súlyos és nagyon csúnya sérüléseket okozott. Anyakutyusnak, aki a Bimbó névre hallgat, láthatóan fájdalmai vannak. A kis kutyacsalád több pontos feladatsort állított fel. Ha bármiben tudtok segíteni, kérlek, jelezzétek felém.
-Fertőtlenítő szereket, kaját, féreghajtót, vitamint vinnék ki mielőbb, de nincs, aki segítsen kijutni. Ehhez S.O.S. segítség kellene ózdi állatbaráttól, akinek van kocsija, vagy néhány adott esetben az is elég, ha tud vezetni. Sok kaját vittem ki a múltkor, de már biztos, hogy elfogyott.
-Gazdi, ideiglenes befogadók kellenének sürgősen, mind az öt kutyának. A néni egyelőre hajlik rá, hogy mindet ideadja, addig kell elhozni őket, míg ő is ezt látja jónak. Ebben mindenki segítségét kérném.
- A szomszéddal szemben fel kell lépni, ez egyértelmű. Oda többen kellünk, nem tudhatni, milyen ember, pitbullokat uszítgat másokra. Én egyeztetek Linó bátyjával, biztos segít, Vasi pedig benne van, úgyhogy végül is csak egy talpraesett sofőr kellene. Hatóságokat értesíteni egyelőre értelmetlen, ugyanis egyik kutya sincs beoltva, és így csak sintértelep várna rájuk. És ezt ugye, nem akarjuk.
- Tanácsra van szükség, hogyan érdemes fellépni ilyen esetben, hogy ez az elborult szomszéd ne tudja tovább terrorizálni a környék kutyaállományát.
- Segítséget hálásan fogadok a kutyusok ellátásban is, vagy esetleg ha valaki az anyakutya kezeltetéséhez, későbbiekben tervezett ivartalanításához, illetve a fiatalság oltásaihoz szeretne hozzájárulni, azt mind-mind nagyon hálásan fogadnám a kis kutyacsalád nevében is.
Majd megszakadt a szívem, hogy ott kellett hagynom ezt az öt, jobb sorsra érdemes kutyát, és annyira szeretném, hogy könnyebb legyen nekik, és bízom benne, hogy előbb-utóbb elvihetem őket valahová, ahol várnak rájuk. Mert megérdemlik a boldogságot. Ott van a szemükben minden. Én láttam. Köszönöm, ha segítesz, Fazekas Ildikó, Ózd
A március 9-i keltezésű segítségkérő levelem bejárta az országot. Sokan felbukkantak, kezet nyújtottak, volt, aki tápot ajánlott fel az őket befogadóknak, volt, aki továbbította ezer felé, és végül még befogadó is jelentkezett! Azonban a két kutyus eltűnt... Zsuzsa, a bejelentő napok óta nem látta már őket, az utolsó információk szerint a 26-os úton elindultak szegénykéink Putnok felé. Riasztottam az ott élő Editet, Slimbarszk Margit is szólt putnoki állatbarátoknak, de hiába a rengeteg emberi aggodalom, szerda óta senki nem látta őket. Kedden felbukkantak Ők, és szerdán elvesztek a semmiben... Sintértelepre nem kerültek, vadászgyilkosságról nincs hír, nem tudunk semmit, a két kutyus pedig bolyong valahol, éhesen, megtörten, a kicsi követi a nagyot, a nagy vigyázza a kicsit... Kérem a Jóistent, mutasson utat Nekik, találjanak el egy JÓ emberhez, aki esélyt ad egy szép életre.
Sajnos, fényképünk sincsen róluk, ezért csak Zsuzsa elmondása alapján tudjuk őket tovább keresni: egy németjuhász méretű és jellegű, feltehetőleg idősebb és kan kutyus, és hű társa, egy kistestű foxikeverék. Éhesek, csalódottak és fáradtak... Otthon várná őket...
Íme, a nagy utat bejárt soraim, az ezekben lévő elérhetőségeken továbbra is várjuk a segítőket, az esetleges befogadókat (ha a mostani mégis visszalépne), és legfőképpen a híreket, ha valaki látni véli őket! Utolsó infórmációk szerint Dbicsnyból Putnok felé indultak. Köszönet minden aggódónak, segítőnek, érdeklődőnek, bizakodjunk továbbra is. Muszáj hinni, hogy jó vége lesz.
Kettétört lelkek Dubicsányban!
S.O.S.! Egy idősebb német juhászt és barátját, egy kistestű keveréket kidobtak egy autóból Dubicsányban, és szegénykéim órákon át néztek az eltávolodó kocsi után. Várták vissza azt az embert, aki elárulta őket. Azóta már lefogytak, a régi élet emlékei kezdenek elhalványodni, csak a bajtársiasság marad meg, míg el nem szakítja őket a sors egymástól…Az egész községben egyetlen jóérzésű hölgy van, aki (kórházi kezelései miatt) csak tegnap fedezte fel a két végtelenül szomorú, megtört kutyát, ennivalót vitt nekik, és szólt nekem. Ám tegnap „jó” emberek már a Polgármesterit is értesítették, hogy hívjon sintért és a vadászoknak is szóltak (Dubicsányban ez a szokás, anno Pajtásra is ez a sors várt volna). Ők szóltak a gyilkosoknak, én szólok az életet adóknak: SEGÍTSETEK!!! Talán már napjaink sincsenek, hogy segítsünk rajtuk, hogy megmutassuk, van még remény! Az idősebb, nagyobb kutyus, a német juhász nyöszörögve, morogva mondott le erről a világról, kistestű barátja pedig, mint mindenben és mindenhova, ebben is követte Őt. Most ott kóborolnak Dubicsány utcáin, éhesen, kiközösítve,mit sem tudva még arról, hogy egy puska csöve és egy gonosz ember kezében a hurok már rájuk feni magát. Mit csináljunk??? S.O.S.! A bejelentő (végtelen lelkű) hölgy száma: 0630/266-9439 (kezelései miatt nem mindig elérhető), és az enyém: 0670/597-8277 E-mail: dikuszka@gmail.com
AJÁNLOM AZ OLDALT
