Négy hónap...
Ennyit töltöttek magukra hagyottan Fifi és Szuszi egy ház udvarán, láncra verve, mocsokban, elárulva. Úgy, hogy nem simogatta kéz Őket... Ha belegondolok, hideg rázza a lelkemet, hogy négy hosszú hónapon át, Karácsonykor és Szilveszterkor is, az Újév napján, hányszor, de hányszor alhattak el éhesen, és ébredhettek korgó gyomorral, egy rozsdás lánc végén, úgy, hogy senkinek nem volt füle sírásukra, szeme fájdalmukra. Aztán a napokban szóltak a nekézsenyi tiszteletesasszonynak a szomszédok, akik kenyérhéjjal és moslékkal úgy, ahogy etették a kutyákat. A "gazdától", aki itt hagyta őket, 2000 ft-t kaptak, hogy lássák el a kutyákat. Ez négy hónapra nem elég, maguk is szegények, így vagy jutott a két kutyának a szomszédba, vagy nem. A kicsinek a lánc szinte belevájt már a húsába, a nagy egyre csak vadult béklyója végén, kezdett meghalni a hit a két kutyában. Remélték-e még a szép életet, nem tudom, de a napokban megváltozott minden. Rendesen kaptak enni és inni a drága Emese asszonytól, ma pedig megjelentem én is, ennivalóval, fényképezővel, és menteni vágyó szívvel. Szuszit, a kisebbiket könnyen levettem a láncról, miután tegnap a szomszéd kombinált fogóval leszedte a kicsi nyakáról. Őt ölembe vehettem, és megmenthettem abból a kietlen, mocskos edényekkel teli világból, de a szívem egy darabja ott maradt: Fifit, a nagyobbat nem hozhattam el onnan, mert túl vadócnak bizonyult, pedig bújós, de a kajáját nagyon félti, és Szuszinak is neki akart menni. Így nem hozhatom haza nagyobb kutyaközösségbe, úgyhogy S.O.S. keresek helyet egy gondoskodó, türelmes ember udvarában és szívében, mert nagyon rossz érzés volt ott hagyni. Enni adtam neki, hagytunk a szomszédoknál is, Emese asszony is támogatja, de a hitét nem adhattam vissza... Nem vehettem le a láncról, hogy elinduljak vele egy új világ kapuja felé, és átléphessen oda, ahol végre élheti az álmot. Segítsetek, kérek mindenkit, találjunk helyet Fifinek, mert muszáj visszaadnunk a hitét. Kb. 3 éves, németjuhász jellegű szuka, közepes testű, kicsit ideges, de türelemmel, szerelemmel igazi tündér válna belőle, tudom. Nagyon éhezik a szeretetre, és belehalok, hogy ezt most én neki nem adhatom meg. Segítsetek összerakni a boldogságát. Megígértem neki, hogy visszamegyek érte, és elhozom Őt. Ugye, érzitek, milyen fontos tartanom a szavam... Ivartalanítását vállalom, ha akad egy szerető hely, ahol lábadozhat utána, és nyugalomban élhet, míg rá nem talál a gazdi... Ellátásában, fuvarban, vitaminokban szívesen segítek, csak helyet találjunk, kérlek!
Szuszi már jó helyen van, itt ugrál az ágy végében, sétáltunk sokat, roppant élvezte, jóllakott, és nem tud betelni a simogatással, babusgatással. Ezt meg is kapja, nagyon belopta magát a szívembe a kishölgy. Egyébként pincsikeverék, kistestű, rövid szőrű, kb. egyéves szuka. Ahogy megerősödik, ivartalanítva lesz, és oltása áráért cserébe szerető, simogatásban és finom falatokban gazdag otthont keres.
Aki Szuszi érdeklődik, illetve aki Fifi életét segítene boldoggá varázsolni, kérem keressen mielőbb. Virtuális gazdikat is hálás szívvel fogadunk a két nekézsenyi árvának, akik a távolból segítenék választottjaik útját (oltás, vitaminok, kaja, nyakörv, ivartalanítás, benzinköltség, orvosi ellátás, esetleges gyógyszerek, és még jó néhány dolog előtérbe kerül egy-egy kutya megmentése során).
Engem elértek a facebookon, a dikuszka@gmail.com -on, és a 0670/597-8277-s számon.
Köszönöm, hogy meghallgattátok Fifi és Szuszi történetét, és kérlek benneteket, hogy segítsetek lezárni Fifi számára is ezt az iszonyatos, magányos négy hónapot...
Szeretettel: Ildikó, Szuszi és Fifi
Ami kimaradt:
már az elején tudtam, hogy ez lesz a vége, mert egész hazaúton ez lüktetett bennem, és mert nem tudok szabadulni a gondolat fájdalmától: egyet otthagytam... Ott maradt Fifike, aki ma nem kaphatja meg ugyanazt tőlem, amit kis társa a nyomorból, aki nem győzi magába szívni a szeretetet, a meleg szobában simogató kezek közt, teli pocival hízeleg... Fifi ugyanezt ma még nem élheti át. A gondolat, ami erőt ad: a Jóisten szent akarata nem vezetett volna el hozzájuk, ha nem adna utat és lehetőséget is a csodákhoz... Én csak ahhoz kérek segítséget, hogy megtaláljam az utakat. Az utat a boldogsághoz. Úgy az egyikéhez, mint a másikához. Fifinek is jár a csoda. Én láttam a szemét, tudom.
Ezt még el akartam mondani.
Fazekas Ildikó
Ózd, 2011. 02.18.
Már február 20-án kopogtatott az áldás az életünkben... Vasárnap éjszaka beszéltem egy nagyon kedves sráccal, aki azért keresett meg, mert helyet és szeretetet adna Fifikének... Az álom kezdett valóra válni... A héten rengeteg bíztató szót, adományt, segíteni akarást kaptunk mindenhonnan, ezt ezúton is köszönöm! Hétfő délelőttre már a fix fuvar is megvolt, Losonci Ágiék ajánlották fel ismét, hogy ezt a részét vállalják, és péntek este lejönnek Pestről Ózdra Fifiért, és elviszik új otthonába. Péntekre az ivartalanítást is leszerveztem, lévén csak aznap műt a doki az ózdi rendelésen, így tudtam, aznap reggel mehetek végre Fifiért, akit egy hete ott kellett, hogy hagyjak, és ebbe a szívem beleszakadt. Minden este azt kérem a Jóistentől, hogy tartsa a hitet a lánc végén abban az árva lélekben, várjon meg, érte megyek. És a Jóisten ezt is megadta. Fifi aznap reggel már várt rám...
A pénteki nap története:
2011.02.25. 10 óra 4 perc:
Már nagyon vártam a ma reggelt,amikor is elindulhattam a tiszteletes asszonnyal és egy helyi állatbaráttal Nekézsenybe Fifiért!!!Szinte szaladtam felfelé az úton,ami a házhoz vezetett, Fifi kijött az ólból,nyoma sem volt támadó kedvnek, rám nézett, megcsóválta a farkát, és a szemében az volt: "Már vártalak!" Boldogan simult a kezembe, rabláncát levettem,pórázt kapott helyette és sok-sok simogatást,ő pedig vidáman indult el velem az új élet felé... A kocsiban végig puszilgatott, az ölemben feküdt,itthon is csak annyi gond van vele, hogy nem akar barátkozni a kutyákkal,úgyhogy egyelőre csak velem találkozik.Mindjárt indulunk az ivartalanításra, éjszaka pedig megy tovább Ágiékkal az igazi élet felé, Norbi már nagyon-nagyon várja!
Köszönöm mindenkinek,aki megmozdult Fifi álmáért!
15 óra 6 perc:
Túl vagyunk az ivartalanításokon, volt némi bonyodalom, Szuszika pl. epilepsziás rohamot kapott a műtőasztalon, most az ölemben piheg, de TÚL VAGYUNK RAJTA! Fifike még alszik, Gömbi is, a cica pedig most indult haza új gazdijával, immáron ivartalanítva.
Négy állat már megint biztosan nem fog hozzájárulni a sajnos oly felesleges szaporulathoz.
Pénzhiány miatt Lédi kutya még vár a műtétre,ha átesik az ivartalanításon,már mehet is az új gazdihoz.Jelenleg ideiglenesben él, a rossz helyről már ő is kimenekült.
Fifike a többi kutyusra morog, de velem egy tündér, kapok sok puszit, és hiába a nagy műtét, még így is csóválja a farkát, ahányszor csak bemegyek hozzá a fürdőszobába, ahol ideiglenesen most ő vert tanyát:)
19 óra 1 perc:
Losonci Ágiék már úton Fifiért Ózdra, Norbi pedig már nagyon várja!
20 óra 57 perc:
Megérkeztek Ágiék, búcsúzom Fifitől, utolsó simogatások, biztató szavak, oltási könyv, örökbefogadási nyilatkozat, féreghajtó, néhány ember a házam előtt, akiknek tényleg fontos egy megfáradt keverék kutyus álma... Fifi útnak indul, sosem fogom elfelejteni.
02.26. 0 óra 13 perc:
Fifike már Norbinál, aki úgy örült a kutyusnak, mint egy kisgyerek a régóta várt ajándéknak!!! Úgy hiszem, nem fog csalni a megérzésem: tényleg az igazi élet vár most már Fifikére!!!
KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, AKI SEGÍTETT, ÉS KÖSZÖNÖM A JÓISTENNEK, HOGY NEM HAGYOTT EGYEDÜL MOST SEM FIFIKE ÁLMÁVAL ENGEM!
Fazekas Ildikó
Ózd, 2011.02.26.
Aki segítene Fifike még nem teljes egészében rendezett orvosi költségeiben, azt hálás szívvel fogadjuk, és a HEROSZ Ózdi Szervezete OTP 11734121-20043678-s bankszámlaszámára várjuk, Fifi megjelöléssel. Köszönök minden segítséget! Fifike jelenleg ágyban alszik, tévét néz és puszikat oszt. Szuszika, Fifi szintén láncról mentett kis társa ivartalanítva, oltás áráért, szerető gazdit keres. Lakásba való szobakutya, egyéves pincsikeverék kislány. Engem elértek bármelyik ügyben: 0670/597-8277, dikuszka@gmail.com Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
