Az utóbbi hónapok eseményei, befogadásai, mentései, örökbe adásai, ivartalanításai és a többi - avagy az élet nálunk
HEROSZ Ózdi Szervezete, Fazekas Ildikó
Menhely továbbra sincsen Ózdon, ideiglenes befogadással mentjük, akit csak tudunk, illetve próbálok rendszeresíteni kutya-cica segítő körutakat, aktív helyi állatbarátok bevonásával, mert rendkívüli módon megszaporodtak a bejelentések, állatkínzásokról, magukra hagyott négylábúakról, éheztetett kutyákról.
Mindenféle segítséget hálásan fogadunk: az Ózdi Védencek és Ildikó
Két héttel ezelőtt Nekézsenyből mentettünk ki két kutyust, akiket bántalmaztak, nélkülözésben éltek, napjuk nagy részében kóboroltak. A tiszteletes asszonnyal mentünk értük, a Bütyök és Haver nevet kapták a keresztségben, és hozzám költöztek. Azóta már az ivartalanításon is átestek, oltásokat kaptak, lelkük gyógyul, gazdira várnak. Bütyök hátsó lábát erős ütés érte, kezelésre szorul. Múlt hét pénteken kutyasegítő körútra indultunk, ekkor két kölyköt sikerült kimenekíteni, egyiküket törött lábbal hoztam ki egy cigánysorról, másikukat nagyon rossz körülményekből sikerült, éhesen, elhanyagolt állapotban kiszabadítani. Őket, Fridát és Kokit szerencsére ideiglenes befogadókhoz tudtam vinni, köszönet ezért Julinak és Katinak. A kölykök oltásukat megkapták, Frida régi törése nem gyógyítható, ám testileg-lelkileg a javulás útjára léptek. Még aznap este hoztak nekem egy kutyust, akit dróton rángattak, összevertek, a feje feldagadt, tele volt kullanccsal, lábain menni már nem bír. Az Amanda nevet kapta, már ő is itt gyógyulgat nálam. Nem jól van, de mindig csóvál, hasát kínálja nekem simogatásra, de neki még sok kezelésre, gondoskodásra van szüksége. Ő virtuális gazdit keres, aki segítene kezelései költségében. Vasárnap állatkínzásról, éheztetésről szóló bejelentésekre mentünk ki, ekkor találkoztunk egy kutyussal, aki Csépányon szaladt rémülten a főúton. Hazahoztam. Az Einstein nevet kapta, kedves a végtelenségig, még ivartalanítás előtt áll, anyagi okok miatt, addig nem örökbe fogadható, de szépen beilleszkedett, és mint neve is mutatja, nagyon okos. Aznap már kora hajnaltól őrizte a Reuma kórház bejáratát egy kisméretű szuka kutyus, akiről a dolgozók szóltak, miután a vezetőség nemtetszését fejezte ki miatta. Érte mentünk, nálam van, Panda lett, ivartalanítás előtt áll. Hátsó lábát húzza, lelke már rohamosan gyógyul. A hétvégén el kell hoznom egy sérült lábú kutyust Csépányról, aki kezelésre szorul és jobb ellátásra, de gazdái ezt nem tudják és nem is akarják finanszírozni. Valamint a tavaly év végén a feljelentésem kapcsán menhelyre került Gyurikám és Borzasom közül Borzas gazdira talált, azonban beszéltem a menhelyvezetővel, és meglátása szerint az én ugra-bugra, nyíltszívű, felemás szemű Gyurikám megtört a benti élettől, ezért mindketten azt látjuk jobbnak, ha hazajön. Gyurika már nálam is kétszer talált gazdira, aztán visszakerült, a menhelyen egyszer járt ugyanígy, pedig egy aranyos, csupaszív, vidám legény. Bízom benne, hogy itt az udvaron, a többi kutyus közt újra megtalálja régi önmagát, azonban az ő hazajövetelével (ami már csak fuvar kérdése) és a csépányi kutyus megérkezésével ki kell mondani: TELTHÁZ! Hiszen még itt vannak többen a régiek közül is, gazdira vár még mindig Maca (aki itt nőtt fel, mert visszamondták), Sziszi (január óta itt él), Nana (Putnokról mentve még augusztusban) , Yoni (ő volt a serényfalvi ázó kutyus májusban), a Picúrok (január óta tart testi-lelki felépülésük), Twisterke (ő a kis hős, aki túlélte a parvot), Lüsszi (Bélapátfalváról mentve még márciusban, altatás elől) – Twisterkét leszámítva mind ivartalanított lányok. Az öreg Medve is itt van, ő már nem örökbe adható, kezelésre szorul, és rohamosan romlott az állapota az utóbbi napokban, ám az biztos, hogy volt egy szép féléve, miután elhoztuk onnan, ahová „jóemberek” meghalni tették ki. Szép számmal vagyunk jelenleg, pedig nagyon sokakat sikerült örökbe adni is, egyre többet, és nagyon jó helyekre. Ám olyan is volt, hogy melléfogtam, vagy az élet hozta másképp. Ilyenkor számíthattak rám az újra bajba került volt védenceim. Babi, az anno halálra ítélt őrkutya szerető gazdája meghalt, így visszajött hozzánk, majd nemsokára újabb szerető család talált rá, és augusztus 20-a óta ott él. Briant (ő az egyetlen felnőtt kutya, akit ez év folyamán ivartalanítás nélkül adtam örökbe, első alkalommal) egyszeri kiszökése alkalmával elvitte a sintér, és mivel magas összeget kért érte, ezért gazdája nem kérte vissza… Így mi mentünk érte (én ki vagyok tiltva a sintértelepről!!!, úgyhogy az anyukám), hazavittem, ivartalaníttattam, és még két hetet sem töltött itt, már egy kedves néni bele is szeretett. Ribizlit (aki kiskorában megvakult, de sikerült meggyógyítani) szintén visszahoztam, mert kiderült, új helyén etetni sem tudják. Ő hosszabb időt töltött itt, átesett az ivartalanításon, majd egy kedves család Őt választotta, pár héttel ezelőtt. A dédesi kutyák is újra segítő kézre szorultak, ugyanis az ideiglenes befogadók durván léptek fel velük szemben, és utcára akarták tenni a két buszmegállóból mentett kutyust. Így értük mentünk Sátára, és hazahoztuk őket. Illetve már csak Patrikot, mert Ginát már a hazaúton sikerült örökbe adni egy kedves családnak, akik már egy ideje kerestek nagyobb testű, ivartalanított kutyust. Patrik majd két hónapot itt töltött, nyoma sem volt viselkedésében olyan zavaroknak, amikre az ideiglenesek hivatkoztak, majd augusztus elején egy kedves bácsi hű társa lett Putnokon. Rajtuk kívül az utóbbi hónapokban szerető gazdi gondjaira bíztam Hollét (januári befogadás, akire azt hittem,hogy kuvasz, közben kiderült, hogy pireneusi hegyi kutya,és a legcsodálatosabb otthont adhattam a legcsodálatosabb kutyának), Saraht (Bobbival együtt mentettük ki anno egy rossz helyről,és végül ugyanoda adhattam őt is örökbe, a világ leghűségesebb kutyáját, ahová barátját, Bobbit), Anettot (ő az a farkaslyuki kutya, akit-miután nem volt többé szükség rá- kitettek a kapu túloldalára, és ő onnan őrizte tovább a házat. Itt Mylédivel, a zsákba tett, félig agyon vert németjuhásszal kötött igaz barátságot, és végül ugyanoda adhattam Őt is örökbe, ahol barátnője él, nagy szeretetben), Sandokant (ő az a kedves kislegény, akit rossz emberek üldöztek,mert áldozati kutyának szánták,itt helyre jött,egymásba szerettünk,de soha senki nem nézte meg,szomorkodott is rajta szegényem, aztán jött egy néni,és egyértelműen ŐT akarta),Timikét (ő az a magyar vizsla keverék lány,akit cigánygyerekek akasztottak fel a garázssoron,a halál torkából mentették ki és hozták el nekem,ahol sokáig élt,ám egy szép júniusi napon egy család beleszeretett) Csimbikét (ő töltött két hetet Bp-en, a Család utcai Kisállatklinikán, miután az uraji patakból kimentettük.Minden este sétált velem és a „kicsikkel”,igazi családtag lett, de három hete már egy új,szerető család ad meg neki mindent ), Foltost (éhhalál elől utolsó pillanatban mentett kutya,aki már a feljelentéskor is velem élt,azt Pesten vészelte át,majd utazott is haza, és bő félév kellett ahhoz,hogy szerető gazdira találjon,de most már úri életét éli Hatvan mellett), Benikét (az ő örökbeadása a kakukktojás, itt melléfogtam:ő az a kis fajtiszta palotapincsi kölyök,akit anno meg kellett vásárolnom,hogy ne dobják el. Nyíregyházára került gazdához júniusban,aki sem az árát nem utalta át azóta sem –oltással együtt 7000ft lett volna- , sem arról nem szólt,hogy a kiskutya szeptemberben eltűnt,Őt keressük.) és Wesykét (Balatonból mentett kislegény,aki megerősödve, megvidámodva került Borsodnádasdra, szerető kezek közé) , Szaffit (akit 40 kullanccsal sovány testében talált egy ismerős Csernelyben,és elhozta nekem.Itt megerősödött,helyre jött, majd egy érdeklődő házaspár első látásra beleszeretett az apró lánykába, aki azóta boldogan benti kutyaként), Sophiet (Mónosbélből, lelki terror elől mentett kutyalány, aki egy arlói család hű barátja lett egy hónap ittlét után), Heródest (a körforgalmas pulikeverék,aki 10 nap után Pest megyébe került a legszeretőbb gazdihoz), a három megmentett bordeuxi doglányt, Zummot(Sajószentpéterre került,szerető,büszke gazdikhoz,akikkel közösen ivartalanítottuk,mikor már náluk abba a korba ért), Zimmét(ő maradt a legtovább,itt nőtt fel,imádta mindenki,ivartalanítva lett,majd egy szép napon elindult Érdre,egy csodálatos otthonba), Bóbitát (ő Nyíregyházáról lett mentve,verekedtetésből, itt helyre jött,testileg-lelkileg felépült,stramm dog volt már félévesen is,mikor is örökbe fogadta az,aki egyből beleszeretett már piciként is.Gazdáinál lett ivartalanítva), Bimbót (szennai nehézsorban élő kutyacsalád „anyarésze”, Jackson anyukája, akiket még februárban hoztam el onnan -fia azóta is várja,hogy valaki beleszeressen, Pest megyében él ideiglenesben-, és igaz barátra, hű őrzőmre leltem a stramm erdélyi kopó-rotveiler keverékben, aki 7 hónapig élt velem,és nehéz,de boldog szívvel engedtem el Sajópüspökibe, egy kedves nénihez, akire Bimbó vigyáz azóta.Voltunk meglátogatni is, és szívemben nyugalommal jöhettem el onnan:a legjobb helyre adtam négylábú barátnőmet örökbe). MINDEN HOZZÁM KERÜLT, FÉLÉVES KORTÓL IDŐSEBB KUTYÁT EBBEN AZ ÉVBEN MÁR CSAKIS IVARTALANÍTVA ADTAM ÖRÖKBE!!! Ez nagyon nagy örömmel tölt el, és megnyugvással, mert úgy érzem, attól többet egy kutyáért sem tehetünk, minthogy megóvjuk attól: valaha is boldogtalan, feleslegessé váló kölyköt hozzon erre a sokszor oly kegyetlen világra… Parvo miatt hosszabb ideig kölyökkutyát befogadni nem tudok, így többek (pl.Sárika,Mákszem,Mazsola,Mini) sorsát kapcsolatok és internet segítségével sikerült megnyugtatóan megoldani. Több kutyát pedig közvetítéssel, internetes, helyi médiumos hirdetésekkel tudtam szerető gazdához juttatni, jelenleg is több kutya keres ilyen módon új esélyt.
A közelmúltban ivartalaníttattuk a másfél éve örökbe adott Dezsőkét is(aki lány), mert tudvalevően nem tolerálja a kölyköket a közelében. Átesett a műtéten Csibész is, akit a már sok-sok kutyust megmentett Marika néni vett magához, egyedüli fiúként a lányok mellé, ezért szükségszerű volt Csibész ivartalanítása. Szintén ivartalanítva lett Bumszli is, az utcáról mentett kutyus, aki tőiem került Balatonba ideiglenesbe, Lepres Erikához, aki ott sok-sok négylábú őrangyala. Ixerke is nála élt (bokor alól mentve, szintén nálam élt egy ideig), egészen addig, míg Anikóék segítségével sikerült az utazását megoldani az ország másik végébe, szerető gazdihoz, aki hónapokon át kitartóan várt Rá. Még további kutyusok is várnak ivartalanításra, úgy gondolom, ez az egyetlen megoldás, ami hosszú távon megoldáshoz vezethet, a jelenlegi borzalmas helyzetből ez az egyetlen járható kiút, ezért továbbra is legfontosabbnak a megmentett állatok ivartalanítását fogom tartani.
Sajnos, temettünk is, búcsúztunk is, de ezekről most még nem tudok beszélni, túl nagy fájdalom lenne. Isten Veletek, Gyuszika, Graffiti, LUTRIM, Cirbike és Borbika, Bandi kutya és Iciri-Picúr…Emléket állítok majd rövidke,de feledhetetlen kis sorsotoknak, ám hónapok múltán sem enyhülnek a sebek, melyek lelkemen estek halálotokkal…
CICAFRONTON az utóbbi hónapokban ez történt: kimentettünk Sajónémetiből egy megkínzott, félszemű anyacicát a négy kölykével. Egy ideig nálam éltek albérletben, majd a kölykök szerető gazdikhoz kerültek, ketten-ketten együtt maradva. Az anyát pedig Lakos úr vette pártfogásába. Szintén az ő jósága mentett meg két ózdi cicát a nyár végén, Sziréna és Cilu, a két feleslegessé vált (süldő és felnőtt) cica is hozzá mehetett pár napos nálam tartózkodás után. Utcáról mentett kiscicámat Eperkét a legszeretőbb gazdinak adhattam örökbe, az uraji, bajban lévő cicák közüli Fricivel együtt. Urajról az egyik pici ideiglenesbe került, a két pár hónapost pedig gazdihoz vittük, azonban Ők a közelmúltban ismét feleslegessé váltak, és hozzám kerültek (Bendegúz és Liliom). Befogadtam egy rossz sorsra szánt felnőtt, ivartalanított himalája kandúrt (Aziz), egy apró szürke cicát Várkonyról (Kistigris), két vörös-fehér legényt a tyúkketrecből (Lilike és Vilike, előbbi kétszer is gazdira talált:első gazdájától önhibáján kívül visszakerült, a másodiknál boldogan él), egy vörös szépséget a helyről (Vica), egy süket, fehér lánykát a putri nyomorából (Esmeralda), és egy szürke leányzót az út forgatagából (Katica), és még most tervezem három pici cica megmentését a nyomorból. Közülük Vilike, Kistigris,Katica, Bendegúz és Liliom gazdira vár. Megoldást keresek egy felnőtt, fehér perzsa cicának és kölykeinek, valamint egy állkapocstörött, kivert szemű, szegény kóborló macseknak. Megmenekült segítséggel egy fehér kiscica, Hófehérke is egy forgalmas parkolóból, őt szemsérülésére kezeltettük is. Bulcsú cicát kocsi csapta meg, ideiglenes befogadók vállalták, mi a kezeléséhez járultunk hozzá, gyors gyógyulása után pedig gazdira is lelt a kedves, hízelgő cica. Hét cicát az egri állatklinika ivartalanítási akciójának keretében a múlt héten ivartalaníttattunk. Öt lánycica és két kandúr esett át a műtéten, mindnyájan megmentettek, egy részük már gazdira talált, egy részük még várja a végleges megoldást. Utcán élő Robin cica is jött velünk, őt náthája ellen is kezelték, most meghúzhatja magát egy meleg fürdőszobában, azonban Szigetszentmiklóson már várják, csak egyelőre fuvar nincsen. Maca, Picúr és Betsy máshol élő, sürgősen gazdira váró cicák közül is egyet már ivartalanítattunk, a többieket egy november eleji időpontban még meglehetne műttetni kedvezményes áron Egerben, most erre (is) gyűjtünk, hogy nagyobb esélyt kapjanak, és hogy ők már biztosan ne hozzanak világra kiscicákat, akikből már így is annyi kerül rossz sorsra, hogy azt sokan nem is gondolnák (például akik felelőtlenül engedik szaporodni házicicájukat). Egy bájos, fekete cicát kimentettünk egy áruház parkolójának ezernyi veszélyéből, azonban már későn: valaki megmérgezte előzőleg Kormikát, aki pár óra múlva meghalt a fürdőszobámban…A Filó mögött élő, valamiért utcára tett, kedves kandúr többé nem hízeleg már a lakóknak, nem kér már senkit arra, hogy szánja Őt meg, és vigye haza. Megmérgezték… Végtelen az emberi gonoszság, ám az emberi jóság is, drága Twister kutya parvos megbetegedése és küzdelme sokakat megérintett, rengeteg anyagi segítséget kaptunk ekkor, amiből nemcsak Twisterkét tudtuk hét napon át kezeltetni, mely az életet jelentette számára, hanem ivartalanítottuk a Picúrokat, Csibészt, telt Yonika sérvműtétjére, és a hét cica ivartalanítása is így sikerült, úttal együtt, Egerben.
Egy rossz "gyerekek" közt élő hörcsögöt is befogadtam, így már Szuszikóval is bűvült a repertoár, számára továbbra is keresek nagyobb méretű ketrecet, amiben jobban érezhetné magát. Így is sok jutott már ennek az apró kis lénynek a szenvedésből, szeretném, ha végre mindene meglenne. Madarak etetése, védelme továbbra is fontos feladatom, most, hogy közelít a hideg, még fontosabb ezeknek a kis védteleneknek, hogy emberi kezek segítsék életüket. Házamnál és munkahelyemen egyaránt több tucat madárka keres és talál nap mint nap élelmet és védelmet.
Pályázati úton nagyobb mennyiségű konzervet nyertünk, mely hatalmas segítséget jelent, és amelytől rengeteg, megszámlálhatatlanul sok poci telt meg. Nem is tudom, mi a nagyobb öröm: a nálam élő cicák és kutyák boldog arca, amikor hallják a konzerv nyitását, illetve az érzés, hogy küldhetek, illetve vihetek a sokfelé élő, nehéz körülményekkel küzdő kutyáknak, cicáknak. Rengeteg helyen élnek úgy állatok, hogyha egy-egy ember a környezetükben (nem a gazdájuk) nem lenne jóérzéssel feléjük, már éhen haltak volna. Ezeknek az állatoknak és ezeknek a jólelkű embereknek a segítése mindig is nagy jelentőséggel bírt számomra. Surányi Andiéktól is kaptunk adományt Salgótarjánból, mely szintén hatalmas segítséget jelentett számunkra. Az emberek segítsége, jóindulata, nagylelkűsége nélkül ez az egész nem sikerülhetne, ezért ezúton mondok köszönetet Mindenkinek, aki bármivel segítette az ózdi Védencek mindennapjait, álmaik megvalósítását. És mindenek előtt a Jóistennek szeretnék hálát adni, azért, mert mindig, minden nehéz helyzetből megmutatja a kiutat, vigyázza a lépteimet, és erőt és kitartást ad nap mint nap ahhoz, hogy tovább vigyem e nagy világban kedvenc idézetem örök igazságát: „Egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
AJÁNLOM AZ OLDALT
