Versek : Azok emlkre, akiket cserben hagytak... Motika Tams verse |
Azok emlkre, akiket cserben hagytak... Motika Tams verse
Ildik 2008.06.29. 22:28
A verset,sajt szerzemnyt, Motika Tamstl kaptam, s amikor elolvastam, a srs mr az els soroknl rm trt. Azok, akik egy kocsibl kihajtjk az llatot, aki szmt rjuk, aki tzn-vzen kvetn T, azok nha prbljanak meg az llat lelkvel gondolkodni, hogy mit is rezhet az, aki ott ll napokig az ton, s vrja, hogy visszajn rte az EMBER. Br nem hiszem, hogy ez menne nekik, nincsenek olyan magas lelki szinten a cserbenhagyk, mint a cserbenhagyottak.
Mr csak emlk!
Az maradt egy labda, Egy kisfi ki szorongatta, Kt nagy, ki t babusgatta,
Egy tl, amire a nevem volt rva, Egy hz, mihez ha kzel jttek, n ugattam.
Egy csont, mit ezrt kaptam!
Emlkszem mg rd! Stltattl, csak velem jtszottl, mindenkinek mutogattl,
rm, bszke voltl! (s n is rd)
Szerettl, s vtl! Mikor beteg voltam mellettem aludtl, n is mikor te voltl,
anyukd hiba dorglt, te csak rm hallgattl!
Tudom nem a te hibd! Hogy mindez emlk mr, nincs mr labda, teli tl,
csont mit adtl, hz, ahova nem jhet be posts!
hes vagyok, mindenem fj! Fzom, bundm tiszta sr, kergetnek a nagy kutyk,
EGY TRA VIGYZOK, AHOVA KIRAKTL!
Motika Tams
|