-

H�rom, kuk�ba tett �jsz�l�tt kiscica igaz t�rt�nete, valamint egy dal, �s gondolatok, �rz�sek, amiket �bresztett bennem e h�rom, hal�lra �t�lt l�lek...

�prilis 23-�n ismertem meg �ket… A h�rom, �jsz�l�tt cic�t, akiket valaki a Bib� �ti kuk�ba dobott, r�gt�n sz�let�s�ket k�vet�en. Huncutka, Vit�zke �s Picsogi, ahogyan �ltalam elkeresztelve lettek. Szombaton sz�ltak r�luk, h�rman is, b�r senki nem vette ki �ket, de legal�bb sz�ltak. A sz�vem �sszeszorult, amikor �rtes�ltem r�la, hogy h�rom pici l�lek ott kavarodik seg�ts�g n�lk�l a rothad� z�lds�gmaradv�nyok, csikkek �s k�v�zacc k�z�tt egy kont�ner belsej�ben. Vir�g seg�tett, hogy meg�rkezhessenek hozz�m a picik�k, el�tte m�g megpr�b�lt�k egy terhes cic�val �sszehozni �ket, de sajnos, ez nem j�rt sikerrel. �gy szombat d�lut�n meg�rkeztek hozz�m, egy kis dobozban, h�rman, apr�n, �sszekapaszkodva. R�gt�n a sz�vembe k�lt�ztek, �s tudtam, mindent megpr�b�lok, hogy minden ellen�k elk�vetett rossz ellen�re �lethez juthassanak… Tudtam, hogy neh�z lesz, m�r-m�r lehetetlen, de tudtam azt is, meg kell pr�b�lnunk. Nekik �s nekem. Sajnos, egyik�k, Huncutka es�lytelennek t�nt, szemmel l�that�an, h�tra hanyatl�dva kapkodott leveg� ut�n, testv�rk�i v�d�n k�rbe �lelt�k, sz�vet r�z� volt. A k�ld�kzsin�r m�g ott ord�totta a kis hasakr�l, hogy „egy percet sem t�lthett�nk az anyuk�nk mellett”… Lev�gtam r�luk, infral�mp�t kapcsoltam fel�j�k, anyap�tl� macit kaptak maguk mell�, majd nagy�zemben beindult a cicat�pszer felkutat�sa valakit�l, szerencs�re est�re ez siker�lt. Addig bab�knak val�t kaptak, de a kis gyeng�nk nem tudott nyelni. Els� napon csak fecskend� akadt, m�snap tal�ltam egy miniat�r cumis �veget. Picsogi s�r�s volt, �s fekete-feh�r �s kicsi, �s v�gtelen�l er�s… Vit�zke sz�rke-feh�r volt, a legapr�bb �s hihetetlen �lni akar�ssal kicsiny test�ben. Huncutka volt k�zt�k a legnagyobb, m�gis a leggyeng�bb A kuk�ban megs�r�lhetett a kis dr�ga, nyak�ra k�v�zacc volt tapadva, �s �gyetlen�l mozgott. Musz�j volt magamnak bevallanom: nyel�sk�ptelen, menthetetlen. Sokszor leveg��rt kapkodott �s l�that�an szenvedett. Ilyenkor a p�rom megnyugtat� tenyer�ben lelt b�k�re mindig, l�ktet� zih�l�sa elcsendes�lt, �s az utols� �lom is itt tal�lt r�. Egy tetov�lt kar teny�rben v�gz�d� �lel�s�ben aludt el utols�nak e f�ldi vil�gon, �s f�l m�r a J�isten tenyer�ben �bredt. Erre gondolok, �s arra, hogy neki ott m�r minden j� �s sz�p, anyukacica karolta fel, anyatejet szopizhat, �s �l� a test, amihez f�l�lomban olyan megnyugtat� hozz� b�jni, nem egy j�t�kmack�. Huncutka szombat �jf�l el�tt �gy 20 perccel szender�lt el �r�kre, r�vid, egynapos kis �lete, m�ly nyomot hagyott benn�nk, �s abba kapaszkodok, hogy legal�bb szeretetben �lt �s halt, �s hogy nem egyed�l sz�llt szembe a hal�llal, hanem egy �rte k�zd� ember �rint�s�ben. Megsirattuk, eltemett�k, elfelejteni sosem fogjuk. Egyetlen napot �lt… Hogy mit �reztem? Tehetetlens�get, hiszen annyira es�lytelen�l �rkezett, annyira kev�s volt az, amit megtehettem �rte. �m a k�zdelem folytat�dott tov�bb. Vit�zke �s Picsogi m�g kitartottak, ett�k a cicat�pszert, f�leg Vit�zke, � k�l�n�sen vit�z�l viselkedett, egy apr� p�rnapos cicah�s, aki a cumis�vegre els�re r�kattant, �s az utols� �r�iban is boldogan szopogatta, sosem felejtem, ahogyan sokszor elragadtat�s�ban, a langyos finom �zt�l, sz�tt�rta pici mancsait �s �gy nyelte az �letet jelenthet� kortyokat r�zsasz�n kis sz�jacsk�j�val. � mindent megtett, �s ez�rt is teljesen �rthetetlen, mi t�rt�nt azon a kedd d�lut�non, amikor egyik �r�ban m�g evett �s kak�lt, a m�sikban m�r lel�g� fejjel fekszik testv�re mellett a maci l�b�n, �lettelen�l, m�g melegen… Felfogni nem tudtam �s nem tudom az�ta sem, mi t�rt�nhetett. Mondt�k, ilyen pici, �rva cic�kn�l ez szinte mindig �gy lesz, de nekem ez nem v�lasz, hiszen �n tudom, �n l�ttam, hogy Vit�zke �lni akart �s befogadta a szervezete a t�pszert anyatej helyett. Mozgott, �s csin�lt mindent, amit egy ilyen pici cic�nak csin�lnia kell, ha �lni akar, anya n�lk�l. Illetve volt neki anyuk�ja. �n voltam. Sz�m�ra ennyit tartogatott az �let, n�gy napot. Az anya gondoskod� nyalogat�sa helyett szem�t �lelte k�r�l �t az els� �r�kban, de megmenek�lt, �s k�zd�tt. Majd gy�ztesk�nt vesz�tett… Hogy mit �reztem Vit�zke hal�lakor? Teljes, k�nz� �rtetlens�get, ami az�ta is tart. M�r csak a kis Picsogiba kapaszkodhattam, aki –mivel az els�, �hs�g�t csillap�t� kortyot fecskend�b�l kapta, utols� pillanatig csak abb�l fogadta el a t�pszert, neki az volt a megnyugtat�, a gondoskod�s jelk�pe. M�g ketten voltak, k�t�r�nk�nt �bredtek, s�rtak. Ekkor megetettem �ket, egyik�ket pici cumisb�l, m�sikukat pici fecskend�b�l, �s l�p�s l�p�st k�vetett, gondoskodni pr�b�ltam r�luk legjobb tud�som szerint, hiszen annyira v�dtelenek voltak, �s nekik t�nyleg csak �n voltam, csak �n adhattam vissza abb�l valamit, amit a sorsuk elvett t�l�k…Minden �bred�s�k ut�n 10-15 perc m�lva megnyugodtak, az �gyban m�szk�ltak, kis er�s h�seim, v�g�l hozz�m b�jtak �s �lomba szender�ltek. Ha a dobozukban aludtak el, a mack�juk mellett, akkor egym�st �lelt�k, h� bajt�rsk�nt ebben a kegyetlen vil�gban. Amikor Picsogi egyed�l maradt, sokkal szomor�bb lett minden, neki is, nekem is. M�r nem igaz�n �rdekelte az ev�s, kak�lni csak nagyon ritk�n tudott, v�g�l ez t�rte meg az �lni akar�sa ellen�re, �t nap ut�n, szerda �jszak�n, k�s�rtetiesen szint�n �jf�l el�tt �gy h�sz perccel, felf�j�dott hassal, t�bb �r�s hal�ltus�t k�vet�en, v�g�l megnyugodva �taludta mag�t a testv�reihez. S�rt, harcolt, kis mancsaival hadakozott a hal�llal, azt�n a melegben, kis f�szk�ben elaludt, cicaarca kisimult, s�r�sa elcsendesedett, �gy �lmodott mellettem, hosszan, b�k�ben, m�g egyszer azt l�ttam meg: m�r nem mozgatja kis bord�j�t a l�legzet. Sz�p csendben �tk�lt�z�tt mell�lem a Mennyorsz�gba, testv�rk�i mell�, ahol tal�n �ppen N�ci cic�m szoptatja, puszilgatja, Cic� kand�r gondoskod� szeretete mellett. Mert tudom, hinnem kell, hogy v�rt r�juk valahol az anyai szeretet, amit elvettek t�l�k a kezek, amik rohad� z�lds�gek �s k�v�zaccal keveredett csikkek k�z� dobta �ket, a vil�gra j�tt�k ut�n r�gt�n, kegyetlen�l bemutatva nekik, milyen is ez a vil�g… �r�l�k, hogy tal�lkozhattam ezzel a h�rom kis l�lekkel, �s megmutathattam nekik egy m�sik vil�got. Illetve ugyanazt a vil�got, csak az �n szemsz�gemb�l. Ahol nincs helye kiscic�knak a szem�tben. �s mostant�l sz�ljon egy dal az � h�rm�juk eml�k�re, egy nemr�g felfedezett, de els� perct�l �r�k kedvencnek v�lasztott dal, minden sora, szava, minden rezd�l�se, az el�ad� teljesen �tj�v� l�nye, mind-mind egy�tt adj�k a jelent�s�g�t ennek a sz�mnak, ami az Ismer�s arcokt�l a Mennyit �r? c�m�, �s az�rt fontos besz�lnem ennyit r�la, mert az�ta a szombat �ta ez, annyi m�s, az �let hordozta igazs�g mellett eml�ket �ll�t az �n h�rom kiscic�mnak is. Az �t napnak, m�g gondoskodhattam r�luk, �s annak a sok mindennek, amit megtan�tottak nekem. Az apr� kis h�s�k, akik oly penge�lesen megmutatt�k a k�l�nbs�get j� �s rossz k�z�tt, akik r�mutattak, mennyire kegyetlen is tud lenni az ember, ha korl�tok n�lk�l �l… Hogy mennyire vesz�lyesek az arcn�lk�li, v�rtelen�l gyilkol�k a szomsz�d l�pcs�h�zb�l, akiknek semmi sem szent, akik l�lek n�lk�l tiporj�k k�t l�bbal Isten akarat�t. De megmutatj�k azt is, mennyivel k�l�nb is az, aki megk�l�nb�zteti a rosszt�l a j�t. Mint a kuk�s n�ni, aki el�sz�r r�juk tal�lt a szem�t k�zep�ben, �s b�r enni onnan evett, kicsiny cic�khoz m�ltatlannak tal�lta ezt a helyzetet, szatyr�t �tpakolta egy m�sikba, �s egyes�vel bele tette a kis �rv�kat. K�rges kez�, rossz szag�, rongyokba �lt�z�tt asszony, mekkor�t is tett�l te akkor, milyen irgalom sz�lalt meg benned, milyen melegs�g �bredt fel r�g megsz�radt lelkedben, amikor nem tehett�l t�bbet, -hisz magadr�l sem tudsz gondoskodni, - mint hogy kivetted �ket onnan, ahol egyed�l azon a k�rny�ken te volt�l illet�kes. Mennyivel k�l�nb volt�l az �sszkomfortj�b�l kil�p�, v�r n�lk�l gyilkol�t�l. Soha senki nem tal�lt volna n�lk�led r�juk, ott vesztek volna nyom n�lk�l a szem�t alj�ban, k�nok k�zt, magukra hagyatva. De �gy megmenek�ltek, a kuka mellett m�r t�bben felfigyeltek r�juk, h�rman is sz�ltak nekem, egy h�lgy pedig m�snak sz�lt r�luk. �llatbar�t ismer�s�m hirtelen ijedelm�ben –hiszen n�la is, n�lam is olyan sokan vannak �pp- azt mondta, nem fogunk tudni rajtuk seg�teni. A h�lgy nem tett t�bbet, mint hogy sz�lt (ez�rt h�l�s k�sz�net neki) valakinek, �m � maga t�pel�d�s n�lk�l ott hagyta a kiscic�kat a szatyorban, a kuka mellett. �m a nemleges v�laszra azt felelte: h�t akkor mi�rt kapj�tok a p�nzt? H�t sz�momra, �s ezt minden harag n�lk�l mondom, � olyan, aki, nem tud, csak tudni v�l (�s az milyen vesz�lyes), aki k�r csak (vagy elv�r), de adni f�l. Mert nekem ugyan mindez�rt senki fizet�st nem ad, adom�nyok �s �nmagam tartom fent a kiel�g�t� �llapotot, t�bbfel�, �s � sem adott m�g soha semmit nekem az�rt, mert mentem az �llatokat. Mindebben az bosszant, hogy ez egyre t�bbsz�r visszak�sz�n, egyre t�bb ember k�ptelen mag�t�l azt gondolni, hogy valami, ami j�, az �nzetlen�l t�rt�nik, �s nem b�rmif�le haszon f�ggv�ny�ben. �n magamhoz vettem azt a h�rom kiscic�t, �s m�g volt p�r ember, akiknek t�nyleg fontosak voltak, Vir�g, aki els� k�r�semre �rt�k ment,�s v�gig agg�dta velem r�vid kis �let�ket, vagy a kis csal�d az utc�b�l, akik vemhes cic�juk mell� tett�k �ket �s akik ingyen felaj�nlott�k a kecsketejet, ha sz�ks�ges. Vagy Bub� aki dr�ga p�nzen, aj�nlva azonnal k�ldte a cicat�pszert. Vagy a kuk�s n�ni, aki az �letre adta meg az es�lyt, egyetlen perc gondolkod�s n�lk�l. Nem sz�mon k�rt, nem utas�tott, hanem tett �s seg�tett. A maga m�dj�n. Ahogyan a t�bbiek is, ahogyan �n is. N�lam szeretetben teltek a napjaik, �s b�r szinte belepusztultam, amikor sorra meghaltak, �s most is s�r a lelkem odabent, de ha �jra ugyanott �lln�k, ugyanezt tenn�m. Hiszen mi az �n f�jdalmam jelent�s�ge ahhoz k�pest, hogy ez a h�rom hal�lra �t�lt kiscica �gy �lhette a nekik sz�nt kis id�t, hogy szeretetet, gondoskod�st kaptak, �s sz�m�tottak valakinek. Ahogyan siettem hozz�juk �t napon �t haza, hogy k�t�r�nk�nt mellett�k legyek, kifesz�tve a lehetetlent, napra nap megoldottam, mert annyira hittem benne, hogy siker�lhet. �s hittek benne �k is, mindny�jan k�zd�tt�nk. Azt�n ezek a kis h�s�k –�s azt gondolom, vel�k egy�tt �n is- gy�ztesk�nt vesz�tettek, �s amikor a mi�rt k�nnye �gett a szememben, �s �gy n�ztem a J�isten fel�, v�laszra v�rva, akkor � v�gtelen j�s�g�val megmutatta nekem, hogy a v�laszt magam kell, hogy megtal�ljam.  Hogy minden, ami �r, akivel �s amivel tal�lkozom, az�rt van, hogy tanuljak, hogy kapjak bel�le... A h�rom kiscic�m elveszt�se, a dr�ga Lutri kuty�m �s Graffity hal�la, Daisyke �s Mandyke trag�di�ja, �s m�g annyi f�jdalmas eml�k, �s a j�k, a sz�pek, amikor Kispajt�s harmadj�ra v�gleg megtal�lja az igazi otthont, amikor Cirk�l�n m�g egy  f�l�v ut�n is veszekednek a gazdigyerekek, hogy ki vigye s�t�ltatni, mert mindketten akarj�k; amikor egy kiskutya egynapos kor�t�l a kezemben nevelkedik, ma pedig m�r egy n�gy�ves elef�nt, aki csakis engem hajland� anyuk�j�nak �s gazd�j�nak elfogadni. Vagy B�be, aki p�r �ve sz�r n�lk�l �rkezett, er�sen mosogat� szivacs k�ls�vel, �s egy p�r sz�p h�nap ut�n (�gybanalv�s, �zike, sok cica, s�t�k �s j�t�k Maryk�vel �s Danik�val, vagy a falk�val az udvaron) Belgiumba utazott, �tlev�llel, a r� v�r� hihetetlen boldogs�gr�l m�g nem is �lmodva. B�be ma k�t ember szeme-f�nye, aki m�rcius 15-�n kok�rd�t kap �s aki boldogan ugr�ndozik a tengerparton, pedig Farkaslyuk egyik rosszh�r� utc�j�r�l �rkezett hozz�m, vid�m k�ly�kk�nt ment tov�bb, �s ma pedig a vil�g egyik legboldogabb �l�l�nye. Nekem bar�ts�gokat hozott, �gy hiszem, sz�tszak�thatatlant, �s �gy hoz el sz�p lassan mindenkit az utamba a J�isten, �s �n pedig egyre csak tanulhatok, mi k�l�nb�zteti meg a rosszt�l a j�t. Akkor is, amikor nem l�tsz a f�radts�gt�l s�t�t hajnalon, meg akkor is, amikor m�r annyi j�n r�d, hogy kiutat sem l�tsz, akkor is, �s mindig tudnod kell, mi helyes �s mi nem. �letutakat l�tsz, keresztezik napjaid, a kuty�k egyre t�bb embert sodornak az utadba, �s minden �nk�ntelen rezd�l�sed is vonzza a t�rt�n�st egy�bk�nt is, �s tudnod kell l�tnod, ki tesz Isten akarata szerint �s ki nem. Biztos vagyok benne, hogy ez a h�rom kiscica nem hi�ba sz�letett meg, �s abban is, hogy aki hal�lra �t�lte �ket, az akkor �s ott sz�molni fog ez�rt. A hang n�lk�li szenved�st l�tva �jszak�nk�nt azt k�v�ntam, az, aki miatt ez van, az is szenvedjen ugyan�gy. Azt�n elcsendesedtem, �s azt gondoltam, �n ilyet nem k�v�nhatok, nem �t�lkezhetek, nem az �n tisztem. N�lam milli�szor mindenhat�bb az, aki �t�lkezni fog… �s ebbe m�r belenyugodtam. A h�rom kicsi bab�mat is � vigy�zza m�r, ha nem hinn�k ebben, nem b�rn�m ki, amikor nem siker�l. „Ha nem hiszed el hogy az �let t�nyleg �r�kk� tart, hi�ba �szol, belefulladsz, pedig ott van a m�sik part.” �n �gy �lek t�l… Hogy mit �reztem, amikor a kis Picsogi is meghalt? V�gtelen d�h�t �s csal�dotts�got, hogy m�g neki se… H�romszor szakadt meg a sz�vem az �t napunk alatt. De ha �jra ott �lln�k, a saj�t es�lyes f�jdalmam nem akad�lyozna meg, hogy belefogjak. (akik tudtak r�la, mi t�rt�nt, k�t cs�nya mondat hangzott el: „ te m�r megszoktad az ilyesmit” /nem, „bar�tom”, a hal�lt �s valakinek az elveszt�s�t nem lehet megszokni, de neked ezt �gyis hi�ba magyar�zom/ �s az, hogy „minek vitted �ket haza, magadnak kerested, hogy f�jjon” /ezt m�r nem is komment�lom, erre csak azt tudom mondani, nem az �n f�jdalmam sz�m�t, hanem hogy egy l�lek szeretetben indul el innen, de azt hiszem, felesleges lett volna a t�m�ba bonyol�dnom/, csak f�j, hogy emberek ennyire l�lek n�lk�l gondolkodnak.)

„Az az utad, amit vakon j�rsz!”

�s most, ha van kedved /tudom, kiss� hossz�ra ny�ltam, de ez mind kik�v�nkozott/, hallgasd meg az �rintett dalt, �n mindenkinek csak aj�nlani tudom!

http://www.youtube.com/watch?v=c8cl9aMV6Zc&feature=related

Isten Veletek, Huncutka, Vit�zke �s Picsogi…! N�jetek nagyra odafent!

Fazekas Ildik� �zd, 2011. �prilis 30.