Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Őzpincser hölgy	Ildikó	2008.05.23. 00:44
Mire rájöttünk, hogy hol csavarog ez az elegáns kis hölgy, addigra már szerencsésen haza is talált. Azóta gazdái még jobban vigyáznak rá.

L.Bonifác:		2008.04.24. 12:50
7évig kóborolt,mire rátaláltam.Így gyakran csavargott,de mindig meglett!Már lenyugodott.

Nanok	Ildikó	2008.04.24. 12:50
Nanok:Egy hajnalon, amikor barátommal Rozikát kerestük, a Béke-telepen erre a hatalmas kutyusra lettünk figyelmesek. Lábai a kimerültségtől összecsuklottak, mohón nyalta a kiszáradt pocsolyákat. Bár nem őt kerestük, nem tehettünk úgy, mintha nem találtunk volna rá. Miután meggyőződtünk róla, hogy a légynek sem tudna ártani, magunkkal csaltuk ezt a nagy mackót barátom közelben lakó anyukájához. Elképzelhető a meglepetése, amikor kora hajnalban egy hatalmas kutyával állítottunk be, vizet és némi ételt kérve neki. Meg gy kis időt, amíg kiderítjük a gazdija kilétét. Ebben nagy szerencsénk volt: barátom báttyát riaszottuk, aki nagy malamut rajongó. Belépett az ajtón, ránézett a kutyára, és azt mnodta: Na,mi van,Nanok,meglógtál? Örömünk határtalan volt. Szóltunk a gazdinak, aki egy negyed órán belül jött is érte. Már mindenhol kereste. Elbúcsúztunk Nanoktól és csak remélni mertük, hogy a mi Rozikánk is ilyen jó emberekbe botlott csavargása során. UI:Mint a következő történetben olvasható, a Jóisten segít azon, aki maga is segít máson!

Rozika	Ildikó	2008.04.24. 12:49
Rozika,a mi kis drága bajkeverőnk:egyszer elszökött és nem talált haza. Mint kiderült, kétségbeesésében teljesen más irányba indult, ijedten kereste a hazafelé vezető utat. Az ő rémületével már csak az enyém versengett,amikor észrevettem hiányát. Egy hétig kerestem megszállottan, a város minden pontját bejártuk. Rengeteg szórólapot szórtunk szét, fényképével ellátva. A kutyaboltokban, állatorvosi rendelőben is Rozika Wanted-fotója nézett az emberekre. Éjjelenként aludni sem tudtam, csak az járt az eszemben, hogy vajon a kis drága kap-e enni, hiszen ő a legjobb étvágyú kutyusunk. Vajon bántják-e, vajon tudja-e, érzi-e, hogy keresem. A helyi hirdető újságban fényképes hirdetést adtam fel, kérve az embereket, segítsenek, hogy a mi kis bajkeverőnk hazataláljon. A kitartás meghozta gyümölcsét: eltűnése után kereken egy héttel csörgött a telefonom. Egy hölgy hívott, hogy amerre a tejet hordja, egy ugyanolyan kutyust fogadtak be a napokban, mint a kutyaboltban kitett, elveszett kutyám. Munka után rohanás Uraj elejére, ami tőlünk elég messze van. Már távolról hallottam az ismerős ugatást, de nem mertem elhinni, hogy ő lesz az. Majd a házhoz értünk, benéztem és megláttam ŐT: ROZIKÁT! Vidáman ugrált, csaholt, és amikor beengedtek a jóemberek udvarukra, azonnal ölembe ugrott. Mint elmondták ezek a kedves emberek, a kocsik előtt, az úton szaladgált riadtan, a környékbeliek seprővel kergették ezt a senkinek nem ártó, ártatlan kiskutyát. Ők megsajnálták, otthont adtak neki. De gondolták, hogy valakinek hiányozhat, miután (ő,a legendás étvágyú) nem igazán akart enni, sokat szomorkodott, és minden hajnalban vonyítással ébresztette főbérlőit. Köszönöm ezeknek az embereknek, hogy befogadták őt akkor, a szükség idején, a Jóisten fizesse vissza ezt nekik. Legyenek majd másik oldalon, mint azok, akik seprővel kergették, ütötték Rozikát! Boldogan jöttünk haza, és boldogan várta őt párja is,Benő,aki egy hétig nem tudta mire vélni a csendes, ám fájdalmas nyugalmat, ami Rozika nélkül kísérte őt. Azóta nagyon vigyázunk rá, és ő is megtanulta: a biztonságos otthont elhagyni elég kockázatos vállalkozás.

Morcos		2008.04.24. 12:49
Morcos:Egy hajnali séta során veszett el,de a kitartó keresésnek hála,másnap reggel rátalált a gazdi

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk